Minden oldalról kaptuk a javaslatokat; ezek nagy részében természetesen inkább volt meg a
jó szándék, mint az alkalmazhatóság. Az új zászlónak éppen annyira a mi saját harcunk
jelvényének kellett lennie, mint amennyire másrészt plakátszerű hatást kellett gyakorolnia.
Aki a tömeggel maga is foglalkozott, az ezekben a látszólag csekélységekben is fontos
körülményeket ismer fel. Egy hatásos jelvény az esetek százezrében megadhatja az első
lökést a mozgalom iránti érdeklődésre.
Éppen ez alapon kellett visszautasítanunk azokat az ajánlatokat, melyek a mi mozgalmunkat
fehér színű zászló útján a régi állammal vagy helyesebben, azokkal a gyönge pártokkal
azonosították, melyeknek egyetlen politikai célja az elmúlt állapotok visszaáhítása.
Emellett a fehér szín nem ragad magával, az alkalmas lehet szűzi hajadon egyesületek,
de nem forradalmi idők világrengető mozgalma számára.
A fekete szín is felvetődött. Ez alkalmas lett volna a mai időkben, de nem volt elég
kifejező mozgalmunk céljára. Ez a szín nem ragadja magával a szemlélőt.
A fehér-kék színt szintén elvetettük, dacára esztétikailag csodálatos hatásának,
minthogy ez egy német szövetségi államnak és amellett egy nem egészen legjobb
hírnévnek örvendő szakadár vizeken evező politikai irányzatnak a színe.
Egyebekben pedig ezt is nehezen lehetett volna mozgalmunkkal szorosabb
összefüggésbe hozni. Ugyanez állott a fekete-fehér színre is.
Fekete-piros-arany színekről természetesen szó sem lehetett.
A fekete-fehér-pirosról sem lehetett szó a már jelzett okoknál
fogva - legalábbis nem a jelenlegi alakjában.
Hatásában ez a színösszetétel messze felülmúlja a többieket.
A legragyogóbb akkord, ami csak létezhetik.
Jómagam mindig a régi színek megtartásáért szállottam síkra nemcsak azért,
mert nekem, mint katonának a legszentebbek, hanem mert esztétikai hatásukban
is leginkább megfelelnek érzelmeimnek.Mégis el kellett vetnem azt a számtalan tervet,
amelyet fiatal mozgalmunk köreiből nyújtottak be és amelyek legnagyobbrészt a régi
zászlóba rajzolták bele a horogkeresztet. Magam, - mint vezér - nem akartam saját
tervemmel a nyilvánosság elé léptetni, mert hiszen lehetséges volt, hogy másvalaki
éppen olyan jó, vagy talán még jobb tervet fog hozni.
Valóban egy starnbergi fogorvos egészen jó tervet hozott, amely az enyémet nagyon
megközelítette, de egy hibája volt, hogy hajlott kampójú horogkeresztet illesztettek be egy fehér mezőbe.
Magam hosszas kísérletezés után leszögeztem a végleges alakot. Ezvörös alapú zászló volt,
fehér kör alakú mezővel, közepén fekete horogkereszttel. Hosszas tanulmányozás után megtaláltam
a helyes arányt a zászló, a korong, valamint a horogkereszt alakja, vastagsága és nagysága között.
Emellett maradtunk.
Ugyanilyen karszalagot rendeltünk rendezőgárdánk számára éspedig vörös karszalagot
ugyancsak fekete horogkeresztes fehér koronggal.
Hasonló elvek szem előtt tartásával terveztük meg a pártjelvényt is.
Piros mezőben középen fekete horogkereszt, fehér koronggal.
Füss müncheni aranyműves adta be az első használható tervet, amelyet véglegesítettünk.
1920. nyarának derekán jelent meg először az új zászló nyilvánosság előtt.
Kiválóan illett ifjú mozgalmunkhoz. Ez is ifjú és új volt. Senki emberfia nem látta annak előtt,
s úgy hatott, mint egy világító fáklya. Mi valamennyien gyerekes örömben törtünk ki,
amidőn a tervet egy hű párttagtársunk első alkalommal kivitelezte és átadta.
Néhány hónappal ezután már Münchenben hat darab zászlónk volt és az egyre inkább
szaporodó rendezői gárdánk nagyban hozzájárult mozgalmunk új jelképének elterjesztéséhez.
Ez igazi jelkép! Nemcsak azért, mert az általunk forrón szeretett,
páratlan és a német népnek oly sok becsületet szerzett színek a múlttal
szembeni tiszteletünket juttatták kifejezésre, hanem mert egyben mozgalmunk
akaratának is a legjobb megtestesítője volt. Mi nemzetiszocialisták zászlónkban
programunkat láttuk. A piros színben mozgalmunk szociális gondolatát, a
fehérben a nemzetit, a horogkeresztben pedig az árja ember győzelméért
folytatott harc küldetését és egyben az alkotó munka gondolatának a győzelmét.